GYIK
Mi is az a láfádószó?
A láfádószó végeredményben egy akkordmenet szolmizálva. Na persze ettől nem gyúl mindenki fejében villanykörte. Mert ugyebár mi az a szolmizáció, meg mik azok az akkordok?
Kezdjük a szolmizációval. Egészen pontosan az ábécés hangokkal.
A nagyokos zenészek valamikor régen azt gondolták, hogy elég volt a végtelen zenei szabadságból, és most már itt az ideje a zenészeket bekategorizálni, hogy utána felfedezhessék őket, és kapjanak szoláriumbérletet, meg menő napszemüveget meg belülről barnító biogenetikus piercingállatot (igazából ez csak jóval később történt meg).
Arról van szó, hogy a zenei hangok magasságához betűket, ún. ábécés hangokat rendeltek. Ezek az ábécés hangok tudományosan az adott hang frekvenciáját jelölik (azt, hogyha az adott hangot egy hangszóró sugározná, akkor hányat rezegne a membránja másodpercenként). A hangok ábécés nevei oktávonként ismétlődnek. Egy oktáv 12 egységnyi, azaz félhangnyi távolságot ölel fel, legalábbis Európában, az újvilágban meg még sok helyen, de nem mindenhol (Indiában asszem nem 12, hanem 22 részre osztják az oktávot).
Ezt az oktávnyi hangterjedelmet sokféle skálává osztották fel az idők folyamán, egyszerűbb 5 hangos (pentaton) skáláktól elkezdve a leghétköznapibb 7 hangból álló skáláig. Ezen kívül a skálák mellett léteznek az akkordok, amik az adott skálából néhány hangot jelentenek. Ezek a kiválasztott hangok együtt megszólalva kellemes érzést keltenek bennünk, mert harmóniában vannak egymással. Ezért is használjuk őket folyamatosan a zenében.
Az ábécés hangok ezek közül mindegyiket kifejezhetik, csak az adott skála alaphangját meg kell adni, akkordok esetében meg azok alaphangjait. Ennek van egy hátránya: mindig rendelkezni kell egy etalonnak számító hangmagassággal (pl. egy hangvilla), és tudni kell, hogy milyen hangmagasságban íródott az előadandó dal vagy bármilyen zenemű.
Ez ma természetesnek tűnik, hiszen akár a mobilunkkal is fel tudjuk hívni a normál "A" zenei hangot. Viszont ez még ma sem mindenhol adott. Ezért fejlődött ki a szolmizáció, ami lényegében nem a hangok hangmagasságát (frekvenciáját) jelöli, hanem a korábban említett felosztások (skálák) hangjainak egymáshoz való viszonyát.
Tehát ha van egy skálánk, vagy akár a kedvenc számunk, amit ábécés hangokkal csak adott hangmagasságban (frekvencián) lehetne megszólaltatni, szolmizálva bármilyen hangmagasságból elkezdhetjük, igazodva az aktuális előadók hangterjedelméhez vagy véralkoholszintjéhez. Ez igaz az akkordokra is.
Legvégül ez azért olyan jó, mert amióta a sok rocksztár ontja magából a dalokat, a gitártechnikájától függően más alaphangokról kezdik el a megírásukat. Viszont mivel itt van a jó öreg szolmizáció, mi, egyszerű halandó zenétlen atkák el tudjuk énekelni szolmizálva is, és röhögve konstatáljuk, hogy JÉ, EZT MÁR MEGÍRTÁK EGYMILLIÓAN!
Somáka (a jobb felső sarokból)
Ha ennél is részletesebb leírást szeretnétek a szolmizációról, kattintsatok ide!
Szöveg helyett pedig beszéljenek a hangok, ha még mindig nem értenéd, miről van szó, nézd meg ezt a videót!
A félhangokról kezdett akkordmeneteket házi feladat gyanánt nektek kell kitalálni ezek alapján!
Még két "oktató" videócska:
Kezdjük a szolmizációval. Egészen pontosan az ábécés hangokkal.
A nagyokos zenészek valamikor régen azt gondolták, hogy elég volt a végtelen zenei szabadságból, és most már itt az ideje a zenészeket bekategorizálni, hogy utána felfedezhessék őket, és kapjanak szoláriumbérletet, meg menő napszemüveget meg belülről barnító biogenetikus piercingállatot (igazából ez csak jóval később történt meg).
Arról van szó, hogy a zenei hangok magasságához betűket, ún. ábécés hangokat rendeltek. Ezek az ábécés hangok tudományosan az adott hang frekvenciáját jelölik (azt, hogyha az adott hangot egy hangszóró sugározná, akkor hányat rezegne a membránja másodpercenként). A hangok ábécés nevei oktávonként ismétlődnek. Egy oktáv 12 egységnyi, azaz félhangnyi távolságot ölel fel, legalábbis Európában, az újvilágban meg még sok helyen, de nem mindenhol (Indiában asszem nem 12, hanem 22 részre osztják az oktávot).
Ezt az oktávnyi hangterjedelmet sokféle skálává osztották fel az idők folyamán, egyszerűbb 5 hangos (pentaton) skáláktól elkezdve a leghétköznapibb 7 hangból álló skáláig. Ezen kívül a skálák mellett léteznek az akkordok, amik az adott skálából néhány hangot jelentenek. Ezek a kiválasztott hangok együtt megszólalva kellemes érzést keltenek bennünk, mert harmóniában vannak egymással. Ezért is használjuk őket folyamatosan a zenében.
Az ábécés hangok ezek közül mindegyiket kifejezhetik, csak az adott skála alaphangját meg kell adni, akkordok esetében meg azok alaphangjait. Ennek van egy hátránya: mindig rendelkezni kell egy etalonnak számító hangmagassággal (pl. egy hangvilla), és tudni kell, hogy milyen hangmagasságban íródott az előadandó dal vagy bármilyen zenemű.
Ez ma természetesnek tűnik, hiszen akár a mobilunkkal is fel tudjuk hívni a normál "A" zenei hangot. Viszont ez még ma sem mindenhol adott. Ezért fejlődött ki a szolmizáció, ami lényegében nem a hangok hangmagasságát (frekvenciáját) jelöli, hanem a korábban említett felosztások (skálák) hangjainak egymáshoz való viszonyát.
Tehát ha van egy skálánk, vagy akár a kedvenc számunk, amit ábécés hangokkal csak adott hangmagasságban (frekvencián) lehetne megszólaltatni, szolmizálva bármilyen hangmagasságból elkezdhetjük, igazodva az aktuális előadók hangterjedelméhez vagy véralkoholszintjéhez. Ez igaz az akkordokra is.
Legvégül ez azért olyan jó, mert amióta a sok rocksztár ontja magából a dalokat, a gitártechnikájától függően más alaphangokról kezdik el a megírásukat. Viszont mivel itt van a jó öreg szolmizáció, mi, egyszerű halandó zenétlen atkák el tudjuk énekelni szolmizálva is, és röhögve konstatáljuk, hogy JÉ, EZT MÁR MEGÍRTÁK EGYMILLIÓAN!
Somáka (a jobb felső sarokból)
Ha ennél is részletesebb leírást szeretnétek a szolmizációról, kattintsatok ide!
Szöveg helyett pedig beszéljenek a hangok, ha még mindig nem értenéd, miről van szó, nézd meg ezt a videót!
Függelék zenészeknek
Ha játszol valamilyen hangszeren, ismered az ábécés hangokat, vagy egyszerűen csak konyítasz valamennyit a muzsikához, itt egy kis jegyzék, ami segíthet a különböző akkordmenetek felismerésében, leírva azokat az egész ábécés hangokkal:| Akkordmenet (szolmizálva) | ábécés hangok | Akkordmenet (szolmizálva) | ábécés hangok | Akkordmenet (szolmizálva) | ábécés hangok | Akkordmenet (szolmizálva) | ábécés hangok |
| láfádószó |
A F C G H G D A C G# D# A# D A# F C E C G D F C# G# D# G D# A# F |
dószóláfá |
C G A F D A H G E H C# A F C D A# G D E C A E F# D H F# G# E |
láfádóti |
A F C H H G D C# C G# D# D D A# F E E C G C# F C# G# G G D# A# A |
láfádómi |
A F C E H G D F# C G# D# G D A# F A E C G H F C# G# C G D# A# D |
| láfádómi |
A F C D H G D E C G# D# F D A# F G E C G A F C# G# F# G D# A# C |
ládószóré |
A C G D H D A E C D# A# F D F C G E G D A F G# D# A# G A# F C |
dóláfászó |
C A F G D H G A E C# A H F D A# C G E C D A F# D E H G# E F# |
A félhangokról kezdett akkordmeneteket házi feladat gyanánt nektek kell kitalálni ezek alapján!
Még két "oktató" videócska: